Gauder Áron

Gauder Áron 1973. december 16-án, Kőszegen született. 1999-ben animációs szakon végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) animációs szakán. Miután elsajátította a klasszikus animáció alapjait, az 1999-ben megálmodott, budapesti K.G.B. Vizuális Műhelyt elnevezésű reklámfilmstúdió keretein belül 3D-animációval kezdett foglalkozni. Olyan filmekhez készített speciális effekteket, mint Pálfi György Hukkle és Taxidermia című filmjei, valamint Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című alkotása.

1997-ben már elkészült el az első rövidfilmje, a Klausztrofóbia. A főiskola utolsó évében a Segítő szellem című diplomamunkája a „sámánutazásos” témavilágot dolgozta fel. 2004-ben Novák Erik producerrel közösen készítette el a Nyócker című, egészestés magyar animációs filmet, amely a decemberi bemutatót követő évben elnyerte a fődíjat Európa legjelentősebb nemzetközi animációs filmfesztiválján, a franciaországi Annecy-ban, a 2005-ös Filmszemlén pedig e lnyerte a rendezői látvány díjat. A Ludditák és L.L. Junior zenéjével készült filmben sztárszereposztás kölcsönözte a rajzolt-animált karakterek hangját: Badár Sándor, L. L. Junior, Roatis Andrea, Szabó Győző, Pindroch Csaba, Csőre Gábor, Fullajtár Andrea, Gryllus Dorka, Gesztesi Károly, Szabó Sipos Barnabás, Szacsvay László szinkronizálta.

„Arról beszéltünk, amiről akartunk: Bushról, az olajról, korrupt rendőrökről. Rajzfilm volt, de nem a kis nyuszi és az őzike történetét akartuk elmesélni. A Beavis és Butt-head és a South Park is azért sikeresek, mert a rajzfilm univerzális nyelvén, de felnőtteknek szólnak. Szókimondóak. Humoros formában mi is mindent odatoltunk, ami az embereket akkoriban foglalkoztatta” – vallja a film nagyszerű közönség- és szakmai fogadtatásáról, derül ki a Filmkultúra című filmes lapnak adott 2016-os interjújából. Az alkotást több mint százezren nézték meg a hazai mozikban.

Ezt követően újra együtt dolgozott Novákkal, az Egill című háromdimenziós viking mitológiai történeten. „Olvastam a viking-sagákat, hogy hogyan népesítették be azt a vidéket. Nagyon szeretem az érintetlen tájat, az se volt baj, hogy Izlandon napokig senkivel nem találkoztam. Tudtam, hogy messzire kell elmennem, hogy kimásszak abból a világból, ami nagyon nyomasztott” – nyilatkozta a Filmkultúrának.

Bevallása szerint, habár a magyar mitológiai is vonzza, de azt már Jankovics Marcell megfilmesítette, rendkívüli módon érdeklődik az indián kultúra, az őskori világ és az északi mitológiai iránt. A kőbaltás ember – Érdi medvevadászok és A kőbaltás ember 2. – Samu vacsorája című alkotásai után elkészítette a Kojot elnevezésű prérikutya történeteit feldolgozó televíziós rövidfilmjeit, amelyek a Kojot négy lelke című, 2023 tavaszán bemutatott egészestés animációs filmjének alapját képezi. A film a Kojot nevű mitológiai szereplőn keresztül az indiánmesék teremtéstörténetét dolgozza fel, többek között Papp János, színművész szinkronmunkájával.

A Kojot négy lelke című, Bereményi Géza, Kossuth-díjas színpadi alkotóval, rendezővel és íróval közösen jegyzett forgatókönyvén alapuló animációs játékfilmje, amelyre több mint 20 ezer ember váltott jegyet a hazai mozikban, a nagyjátékfilmek versenyében nyerte el a zsűri díját a franciaországi Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon. Magyarország a Kojot négy lelke című filmet nevezte a legjobb nemzetközi film kategóriában a 96. Oscar-díjra.

2023-ban az év filmrendezőjének járó Arany Medál-díjat ítélte neki a közönség, az elismerést Bereményi Géza vette át képviseletében a Bethlen Téri Színházban tartott 15. Arany Medál-díjkiosztón.