Parti Nagy Lajos 1953. október 12-én, Szekszárdon született. Gyermekkorát Tolnán, Kaposvárott és Székesfehérvárott töltötte, ahol 1972-ben tett érettségi vizsgát, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatójaként szerzett magyar–történelem szakos diplomát 1977-ben.

Ezt követően két évig a Baranya Megyei Könyvtár munkatársaként dolgozott, 1979 és 1986 között a pécsi Jelenkor című folyóirat szerkesztője volt, ahol először 1971-ben jelentek meg versei. Az 1980-as években a József Attila Kör Irodalmi Egyesület JAK-füzeteinek szerkesztőbizottsági tagjaként tevékenykedett. 1986-tól Budapesten él, azóta szabadfoglalkozású íróként dolgozik.

1982-ben jelent meg első könyve, az Angyalstop című verseskötet, 1986-ban a második, a Csuklógyakorlat. 1987-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült. 1987–1988-ban a Magyar Írószövetség egyik titkára, 1991-93-ban a Magyar Napló versrovatának szerkesztője volt. 1990-ben a Jelenkor folyóiratban egy ismeretlen szerző, Sárbogárdi Jolán A test angyala címmel közölte kisregényét, amelyhez Balassa Péter írt kommentárt. Rövid időn belül kiderült, hogy Sárbogárdi Jolán maszkja az írót rejti. A kisregény naiv, dilettáns hangvétele elsöprő erejű nyelvi humorral társult. Nem véletlen: az 1997-es első kiadás óta háromszor jelent meg önálló kötetként, illetve Sárbogárdi Jolán alakja az Ibusár című drámájába is bekerült.

1990-től a Magyar Napló felkérésére kéthetente tárcanovellákat írt: ezekből az írásokból állt össze a Se dobok, se trombiták (1993) tárcagyűjtemény, illetve az újraírt változatokból A hullámzó Balaton (1994) elbeszéléskötetnek több mint a fele. 1991 és 1993 között a Magyar Napló versrovatát is szerkesztette. Az Esti kréta (1995) címet viselő negyedik verseskötete olyan gyűjteményes könyv, amely az előző három verseskötet mellett új szövegeket is tartalmaz. A Notesz József Attila fiktív verses naplójaként jelent meg, s a költő verseire és életrajzára tett rejtett utalások hálózzák be. A szöveg abból az ötletből jött létre, hogy vajon milyen verseket írt volna az idősödő József Attila, ha nem harminckét évesen távozik az életből és irodalomból.

A kilencvenes években nemcsak vers- és elbeszéléskötetei jelentek meg, hanem az Ibusár–Mauzóleum című, két színdarabot tartalmazó könyve is. Színpadi munkái mellett több írásából készült film, ezek leghíresebbje Pálfi György Taxidermia című, világszerte díjazott játékfilmje.

Első regénye, a Hősöm tere 2000-ben jelent meg, amely Terézia Mora fordításában Meines Helden Platz címmel németül is elérhető. Az Europink című kötete magyar nyelvű válogatott versei mellett azok német, angol és francia nyelvű fordításait is tartalmazza. A Grafitneszen belül jelent meg az Őszológiai gyakorlatok ciklus, amelynek verseit a fiktív Dumpf Endre maszkja mögé rejtette. A kortárs magyar költészetben elfoglalt kiemelkedő helyét mutatja az ötvenedik születésnapjára megjelentetett Mintakéve című kötet, amelyben mesterszonettjéhez a kortárs magyar líra legjobbjai írtak szonettkoszorút. Egy évvel később, 2005-ben látott napvilágot a legszebb verseit tartalmazó válogatáskötet, hetvenedik születésnapjára, 2023-ban jelent meg a Hadd legyek hűs című, összegyűjtött verseket tartalmazó kötete.
Műfordítóként – többek között – Gerhart Hauptmann, Martin McDonagh, Moliére és Ödön von Horváth munkáit ültette (újra) magyar nyelvre.

Első felesége Dücső Csilla, újságíró, műfordító, második felesége Both Gabi újságszerkesztő, író volt, akivel három gyermekük született. Harmadik felesége Bíró Kriszta, Jászai Mari-díjas színésznő.

1992-ben József Attila-díjjal, 1996-ban a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal, 2007-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 2023-ban az év írójának járó Arany Medál-díjat ítélt neki a közönség, az elismerést a Bethlen Téri Színházban tartott 15. Arany Medál-díjkiosztón vehette át.