Pogány Judit 1944. szeptember 10-én, Kaposváron született. Kora gyermekéveit szülővárosában töltötte. Nyolcévesen elveszítette édesapját, Pogány Gyulát, ekkor édesanyja, Beyer Anna már súlyos beteg volt. Testvérével együtt gyámszülőkhöz került Budapestre, akik édesgyermekeik mellett kitanították és felnevelték őket. Gyermekkora óta vonzódott a színház, a versek világához, a Békéscsabán eltöltött középiskolás évei alatt számtalan helyi és országos szavalóversenyen sikerrel indult.
A közgazdasági technikum elvégzése után jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol az első rostán eltanácsolták. Ekkor visszaköltözött Kaposvárra, másfél évig a Kaposvári Megyei Bíróságon adminisztrátorként dolgozott. Munka mellett Takács László segédrendező amatőr színjátszókörében játszott szerepeket. 1965-ben a csoport fellépett az országos Ki mit tud?-on, és bekerült a döntőbe. Produkciójukat a kaposvári Csiky Gergely Színház vezetése is látta, készülő új előadásukba fiatal lányokat kerestek, amelybe őt is meghívták. Segédszínészi állást kapott, először a kórus és tánckar tagja volt, később prózai szerepeket játszott. Ebben az időszakban ismerkedett meg későbbi férjével, Koltai Róbert színművésszel, aki már a színház tagja volt.
Színészi pályájában az igazi áttörést az 1968–1969-es évad hozta el, amikor Zsámbéki Gábor friss diplomás rendezőként Kaposvárra szerződött, és szerepet adott neki a Várj míg sötét lesz című krimidarabban. A következő évadtól elindult színházi karrierje: Csorba István rendezésében a Hamupipőke címszerepét alakította, és megkapta a színész minősítést.
1971-ben összeházasodott Koltai Róberttel, a következő évben megszületett fiuk, Koltai Gábor. Kapcsolatuk 2006-ban véget ért, el azonban nem váltak. 1973-tól Ascher Tamás rendezésében a Pinokkió főszerepét játszotta, amelyre szülés után napi több órásintenzív edzéssel készült a színésznő, hogy hitelesen keltse életre a szikár fabábu lényét és mozgását. Számtalan szereppel bízták meg a kaposvári évek alatt, többek között Shakespeare Ahogy tetszik című drámájában Rosalindát, Csehov Ivanovjában Anna Petrovnát alakította, mindkettőt Zsámbéki Gábor rendezésében. Sarkadi Imre Oszlopos Simeonjában Zsuzsit, a megalázott gyilkost keltette életre. Érett, kiforrott művésszé fejlődött, az új rendező generáció legnagyobbjaival (Babarczy László, Ascher Tamás, Zsámbéki Gábor) dolgozott együtt a kaposvári évek alatt. Elismert filmrendezőkkel forgatott, mint Gazdag Gyula, akinek filmjeiből több tudható meg a Kádár-rendszer valóságáról, mint néhány átfogó szociológiai munkából. A Bástyasétány 74' című filmet 1974-ben mutatják be, amelyben Bözsi szerepét alakítja. Lugossy Lászlóval 1975-ben forgatta az Azonosítás című filmet, amely a következő évben a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve-díjat nyert. 1978-ban, mindössze 34 évesen Jászai Mari-díjjal ismerték el. 2008-ban Kossuth-díjat kapott több évtizedes, mesefiguráktól a drámai szerepek megformálásáig terjedő sokoldalú színészi teljesítménye elismeréseként.
1978-ban a Pogány-Koltai házaspár a Nemzeti Színházhoz szerződött. Színházi szerepei mellett ekkor már számtalan mozgóképes alkotásban szerepelt, többek között Gothár Péter rendezésében az Imrében és az Ajándék ez a napban. Az utóbbiban nyújtott szerepformálásáért elnyerte a Magyar Filmkritikusok Nagydíját, a film pedig a velencei filmfesztiválon, elsőfilmes kategóriában Arany Oroszlán-díjat kapott. 1980-tól tizennégy évadra visszatért Kaposvárra, a Csiky Gergely Színházhoz. A rendszerváltás utáni első önkormányzati ciklusban helyi képviselőként is dolgozott négy évig Kaposváron.
1994-től szabadfoglalkozású volt, az Örkény István Színházban és a József Attila Színházban lépett fel. 2004-ben csatlakozott az Örkény Színház társulatához.
Mintegy ötszázdarabos bohócgyűjteménye van, évtizedek óta Szigetszentmiklós lakója. Karakterformálására a tragikus-komikus szerepek eljátszása jellemző, szerepeit sallangmentesen, kristálytiszta őszinteséggel és nagy alázattal építi fel. Számos filmszerepe mellett rendkívül aktív szinkronhang, generációk nőttek fel a Vuk vagy a Szaffi című ’80-as évekbeli animációs filmeken, amelyekben emlékezetes szinkronmunkát végzett.
2022-ben Arany Medál-életműdíjat vehette át a Bethlen Téri Színházban tartott díjkiosztón.